A fejlődés hosszútávfutás, nem sprint! 2.

Az előző cikkben https://fejlodesterapia.hu/a-fejlodes-hosszutavfutas-nem-sprint-1 megmutattam neked az első három réteget, most jöjjön egy újabb akadály, melybe mindannyian beleütközünk a fejlődésünk során.

De először a címről, miért tartom úgy, hogy nem sprint? Engedd meg, hogy egy példával illusztráljam: példa személyünk túlsúllyal küzd, talál is magának egy tuti receptet, mellyel 30 nap alatt le tud adni 15-20 kilót. Ebben benne van egy bizonyos csodaszer szedése, benne van egy étrend és benne van, hogy heti minimum 3x mozogjon. Az ígéret fantasztikus, 30 nap, odafigyelés és már le is ment a fölösleg.

Tételezzük föl, csak a példa kedvéért, hogy ez nem egy bóvli cucc, hanem tényleg megszabadítja delikvensünket a fölösleges kilóitól. Letelik a 30 nap, lemegy az extra súly, nagy a boldogság. Jöhet az ünneplés, (természetesen a jól megszokott kajákkal, alkoholokkal), majd másnaptól minden visszarázódik a régi kerékvágásba, hiszen a probléma megoldódott, már nem kell sem a csodaszer, sem semmi más, nem akar további súlyt veszíteni. És láss csodát, hirtelen, szinte észrevétlenül visszaszaladnak a kilók, sőt, valamilyen teljesen érthetetlen módon több is.

Ekkor jön az újabb akció, delikvensünk elindul, hogy keressen egy új módszert, hiszen az előző nem volt jó, nem működött, visszajöttek a kilók, sőt, több is, tuti a módszerben volt a hiba, kell egy jobb módszer. Talál is, a piac hemzseg a jobbnál jobb fogyasztó módszerektől, lehet újrakezdeni a folyamatot.
Folytathatnám az újabb és újabb ciklusok leírásával, de már érted a lényeget: itt nem egy folyamatról van szó, hanem folyamatos sprintekről. Ad-hoc „tűzoltásról”.

Ez is, mint minden más is, beleértve és ez esetben nagy hangsúlyt fektetve (elvégre a lelki fejlődéssel foglalkozunk most) a lélek fejlődésére is hosszútávfutás, folyamatos, életmód és szemléletváltás!

Ahogy ígértem, jöjjön az az akadály, melybe mindannyian és valóban mindannyian előbb vagy utóbb belebotlunk:

A fejlődés változással jár!

Persze, ez magától értetődő, épp ezért csináljuk. Igen, valóban, ez így is van, DE, mikor ott vagyunk, és elindulna a változás, a legtöbb esetben épp azért nem történik meg a fejlődés, mert változást hozna. Pedig azt tudnod kell, hogy ahogy a tapasztalat részét nem kerülheted el, úgy a változás részét sem.

Ez azt jelenti, hogy az életed meg fog változni. Lesz, ami volt, már nem lesz többé az életed része, a helyére új dolgok kerülnek. Miért hangsúlyozom ezt? Miközben a változás a cél, meglepő módon ez az akadály is egyben.

Az egyik legnagyobb gátja a haladásnak az, hogy bizonyos dolgoktól nem kívánunk megválni. Természetesen ezek a legcsekélyebb részben kerülnek föl a tudatos részünkbe, fogalmunk sincs róla, mennyire ragaszkodunk bizonyos dolgokhoz, míg az irányított meditációban meg nem találjuk, hol van az a „ragasztó” elásva. 

Hadd mondjak egy példát:

Példa emberünk szeretne a saját lábára állni, elköltözni otthonról, függetlenedni. Csodálatos gondolat, szép terv, az önállósodás a felnőtté válás része, melynek egyik kifejeződése lehet az, hogy kirepül a családi fészekből. Remek! Az ötlet megvan, jöhet a megvalósítás, vagy esetleg előtte még egy tervezés: hova, miből, hogyan…stb. Majd ahogy tervezi a függetlenedést, óhatatlanul vissza-visszatér az örömteli gondolatokhoz: bármikor felkelhet, azt csinál, amit akar, addig marad fönn, amíg csak akar, azt visz oda, akit csak akar…stb.

Az az ő otthona, ott ő az úr, az történik, amit ő jónak lát. És valahogy egyre kevesebb gondolatát kötik le az ezzel járó feladatok, kötelezettségek: takarítás, mosás, számlák befizetése, főzés, egyszóval önmaga fenntartása; amik a „bulis” rész mellett ott vannak és el nem tűnnek a független életből.

A változás része ez esetben az, hogy ahhoz, hogy önállósodjon, meg kell tanulnia fenn- és el-tartania magát. Ez egy olyan nagy mértékű változás emberünk életében, melyben két lehetősége van: vállalja a „felnőtt” részeket is az önállóságból, azaz engedi, hogy megváltozzon, ki gondoskodik róla (a családja helyett ő maga), vagy pedig nem történik meg a fejlődés.

(Kiskapu, avagy féllépcsőfok a kollégium. 😀 Kitűnő gyakorlópálya az Ifjú szárnycsapásaihoz, de még nem teljes függetlenedés.)

Pontosan ugyanígy történik mindennel, ami fejlődést hoz.

A fejlődés során előfordul (lényegében minden esetben), hogy olyan dolgoknak is menniük „kell”, amihez akkor ott épp még ragaszkodsz. Azonban valójában már az sem a részed, csak még abban/anélkül nem szereztél akkora tapasztalatot, hogy biztonságban érezd magad. Valamit valamiért.

Mindazok, akik járnak hozzám, előbb-utóbb (inkább sokkal előbb 😊) tudatosan is a haladást választják, mert másképp fölösleges erőltetni a fejlődést. Minél előbb, annál hatékonyabban tudunk haladni.

Kemény munka? Igen. Megéri? Abszolút. Pár hónap alatt éveket lehet megspórolni? Igen, rajtam nem múlik, milyen gyorsan haladunk, csak rajtad! 😉

A bejelentkezéshez kattints a Bejelentkezésre gombra vagy egyszerűen csak hívj föl ezen a számon: +36 30/893-3508, Kovács Nóri
Ha épp nem tudom felvenni, amint tudlak, visszahívlak Téged. 

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük